2006. XII. TTT Magazin

Szárazjéggel - kíméletes, alapos, környezetbarát Ráégett, kifolyt, szétspriccelt zsír, olaj, odaszáradt, lekozmált tészta, csokoládé maradék, húscafatok és még sorolhatnánk. Eltávolításukhoz rengeteg vegyszer, víz, idő, munkaerő, energia felhasználás szükséges. Biztos ez?És ha azt mondom se víz, se vegyszer, és minimális időigény?

Élelmiszeripari területen alapvetően három típusú területen használják a Foreland Kft. munkatársai a szárazjég-szórásos technológiát tisztításra: az élelmiszerrel közvetlenül érintkező felületeknél (pl. sütőiparban sütőlemezek, formák, alapanyag-keverő kádak), élelmiszerrel közvetlenül nem feltétlenül érintkező területeken (pl. gyártósoron csomagoló-berendezések, és címkéző-gépek), és a kiszolgáló egységeknél (pl. levegőtermelő egységek, papíradagolók, stb.) - tájékoztat beszélgetőpartnerem, a cég igazgatóhelyettese, Marlok-Sebő György. Még mindig nem mondható el, hogy széles körben alkalmaznák a technológiát, pedig 1999-es magyarországi megjelenése óta már sok helyen bizonyított, és a gyakorlat mindig mellette szólt.

T.Sz.Zs.: Mire használható az élelmiszeriparban és mire nem? M.S.Gy.: A szárazjéggel kiválóan elvégezhető a különböző élelmiszeripari gépek, berendezések, eszközök, segédeszközök, kiszolgáló egységek alaptisztítása, vagyis a darabos szennyeződések eltávolítása (mérések igazolják, hogy a technológiával 100%-ban eltávolíthatóak a mechanikus szennyeződések). A fertőtlenítés és a sterilizáció azonban nem váltható ki a szárazjeges tisztítással*, de ezeket a folyamatokat mintegy előkészíti és jócskán megkönnyíti, meggyorsítja a szárazjeges tiszatítás, költségeit jelentős mértékben csökkenti. Ha ugyanis nincs a felületen szennyeződés, akkor a fertőtlenítés akadálytalanul végezhető. Ellenkező esetben a szennyeződések jelenléte kérdésessé teszi a fertőtlenítés hatékonyságát (a szennyeződések alatt mintegy burokban továbbélhetnek a szennyeződések, biofilmek alakulhatnak ki, amelyek felszámolása igen nehéz). Az egyfázisú fertőtlenítés abból a szempontból jó, hogy nem kell külön tisztítani, majd fertőtleníteni, hanem egylépésben végezhető mindkét művelet, de pl. ha fertőtlenítés közben még jelentős mennyiségű mechanikus szennyeződés áztatásával, összeszedésével, eltávolításával is foglalkozni kell, az jelentősen megnehezíti, meghosszabbítja, drágítja a fertőtlenítés folyamatát (időigény, anyagfelhasználás). A szárazjeges alaptisztítás igen változatos szennyeződésekhez és felületeken használható, nagyon finom "hangolási" lehetőségekkel (nyomás, jégmennyiség, távolság), pl. a sérülékeny teflon felületek tisztításától a fémtisztává változtatáson át bármiben gondolkodhatunk. Talán egyedül az igen vékony felületeken makacsul megtapadt szennyeződések eltávolítása lehet nehézkesebb (pl. serpenyőre sokszorosan ráégett zsír). Ha ugyanis a tisztítandó felület vékonysága miatt gyorsabban áthűl, mint maga a leválasztandó szennyeződés, akkor nem tud érvényesülni a technológia lényege, a hőtágulás különbsége.

A szárazjégszórásos tisztítás elve

A szóróberendezés a -78oC-os szárazjég szemcséket kb.300 m/s-os sebességgel fújja ki a szennyezett területre. A szemcsék találkoznak a tisztítandó tárgyon lévő szennyeződéssel, ami a másodperc törtrésze alatt lehűl és összehúzódik az úgynevezett thermosokk hatására. Emiatt a szennyeződés felületén repedések keletkeznek, amiken keresztül a nagynyomású levegő behatol a szennyeződés és a tisztítandó felület közé és azonnal leválasztja azt onnan. A tisztítási folyamat végén nem marad más anyag vissza csak az eltávolított szennyeződés, mivel a szárazjég azonnal elpárolog (szublimál). Forrás: Foreland

A vékony serpenyő esetében egy apró trükk lehet segítség: fel kell forrósítani tisztítás előtt, így gyorsabb lesz a tisztítás (közben a haladó thermosokk miatt maga a forró fémfelület nem tud másodpercek alatt annyira lehűlni, hogy károsodjon, eltörjön, ez a gyakorlatban bebizonyosodott). Fertőtlenítésre azért sem alkalmas szerintem, mert alapvetően a környezet levegőjét használják, a levegő nincs fertőtlenítési célokra előkészítve. A tömlő, amin a levegő áthalad, szintén nincs fertőtlenítve. -78oC-on a kórokozók egy része elpusztul ugyan, de másik része továbbél. Az egész gép nyitott rendszer, a környezet "jelen van" a technológiában.*

A sütőiparban milyen feladatok oldhatóak meg a segítségével? A sütőformákból, sütőlapokról, piramis alakú szögletecskékből, gödröcskékből is maradéktalanul eltávolítható a beleégett tésztamaradék, termékszemcsék. Persze lehet a teflon formákat "hagyományos" módon is tisztítani, felforrósított nagy koncentrációjú nátronlúgos oldattal mosni, aztán nem kevés vízzel leöblíteni, majd a szennyezett oldatot összegyűjteni, csak ez sokkal hosszadalmasabb, drágább, és környezetszennyezőbb eljárás. Egy 40cm*20cm-es forma szárazjéggel tíz perc alatt maradéktalanul megtisztítható, csak a leválasztott minimális mennyiségű törmeléket kell aztán összeszedni (feltörölni, seperni, vagy porszívózni). Nagyon jók a tapasztalatok a különböző adalékanyagok, alapanyagok keverésére szolgáló (rozsdamentes acél) tartályok falára lerakódott por alakú, vagy zsíros, olajos szennyeződések letisztításánál is. A "hagyományos" eljárásnál ezeket a tartályokat lúggal kifőzik, úgy tisztítják. A tisztítás után pedig jöhet mindkét esetben a fertőtlenítés.

Milyen gyakran célszerű az alaptisztítást elvégezni? Tőlünk nyugatabbra, ahol jóval elterjedtebb a szárazjeges technológia az élelmiszeriparban is, sűrűbben alkalmazzák, mint a magyar üzemekben. Mivel többnyire folyamatos (három műszakos) üzemekről beszélünk, a gyártás megszakítása nem elképzelhető. Általában heti leállás van, ilyenkor alkalmazzák nyugatabbra a szárazjeges tisztítást, ill. termékváltáskor mindenképpen, ezen túl pedig ha a folyamatos bakteriális vizsgálatok ezt indokolják. Nálunk a heti egyszeri tisztítást még nem rendelik meg a cégek, de havonta azért igényt tartanak már rá néhány helyen. Mint pl. az egyik csokigyárban, ahol a még meg nem keményedett formába öntött hűlő csokoládét kell attól félteni, hogy a felette lévő futószalagról rápotyog (amikor fejjel lefelé halad) a csoki- és az élelmiszeriparban a gépek kenéséhez használt ún.fehér zsír maradék (ami azért idővel üzem közben beszennyeződik, fémrészecskéket, port tartalmazhat).

Kávéüzemben használható? Igen. A kávécsomagolóban egy gépsoron történik a kávé töltése, majd a zacskóból vákuummal a levegő kiszívása, és a kávéstasak lezárása. Ezt a gépsort pl. remekül meg lehet tisztítani szárazjéggel, a zacskófogó, a töltő részt, a továbbító szalagot, a hengereket, a vákuum berendezést, a hegesztőpofákat is, és az elektronika sem sérül. Méghozzá úgy, hogy a gépet nem is kell szétszerelni, csak kinyitni különböző nyílásait.

Üdítőital-üzemben milyen feladatot lehet vele elvégezni? A palackok címkéit felragasztó gép hengerein folyamatosan lerakódó ragasztót lehet leszedni, aminek az eltávolítása hagyományos eszközökkel nem túl könnyű, a mechanikus takarítás miatt pedig sérülhetnek is a hengerek. A szárazjeges tisztítás jelentősen lerövidíti a takarítás, vagyis a leállás idejét (másfél napos oldás, súrolás, karistolás helyett másfél óra alatt lesznek fémtiszták a hengerek), csökkenti költségét, a felületet egyáltalán nem sérti, és nem mellesleg környezetbarát a technológia (nem kell oldószert használni a tisztításhoz). A szárazjéggel nem viszünk be az üzembe mást, mint sűrített levegőt és széndioxid gázt, amit egyébként is használnak az élelmiszeriparban (védőgázas csomagolás) a bomlási folyamatok lassítására. Üdítőital gyárban szintén kedvezőek tapasztalatok a ventillációs rendszer kompresszorainak szárazjeges tisztításánál - sokkal egyszerűbbnek bizonyult az eljárás, mint a "hagyományos" nagynyomású mosás, majd vízösszeszedés.

Baromfifeldolgozóban, húsüzemben is működik? A feldolgozó szalag teljes zsírmentesítése nagyon jól megvalósítható a technológiával, akár olyan szinten is, hogy ha a leálláskor le akarják festeni a fém részeket, akkor a szárazjeges eljárással fémtisztává tett felület mindenféle más előkezelés nélkül festhető is. Pedig ez a feladat összetett, hiszen a szállítószalagon nem csak zsíros szennyeződések vannak, hanem a kopasztó vízből a vízkő is lerakódik. "Hagyományosan" több lépésben, váltott lúgos tisztítás, öblítés, savas tisztítás, öblítés ismétlésével érnek el eredményt, jóval hosszadalmasabban, sok vegyszer és víz felhasználásával, nagyobb kieséssel. A fertőtlenítés mindkét tisztítás után még esedékes, de a sokkal tökéletes eredményt nyújtó szárazjeges tisztításnál könnyebb és gyorsabb.

Hideg helyen, fagyasztóban is lehet vele tisztítani? A félkész ételek úgy készülnek, hogy főzés után folyékony nitrogén-permettel hűtött fagyasztóalagútban hirtelen hűtik le azokat a romlás elkerülésére. Azonban az alagutakban lecsapódik a felületre mindig valamennyi zsíros ételgőz. Ennek letisztítása is sokkal egyszerűbb, gyorsabb a szárazjéggel, mint a nagynyomású mosással. Egyedül vizes közegben nem használható a szárazjég, gazdaságossága, gyorsasága elvész, mert a sűrített levegővel szétszórt vizet / szennyezett nedvességet aztán még össze kell takarítani. De pl. vízkő eltávolítása könnyebb, ha az nedves.

Mi következik pl. a gépek megtisztítása után? A maradék minimális port is lefújjuk azokról a padlóra, ill. a levegőbe kerülő finom port alacsony nyomású levegővel a padlóra tereljük. A már megtisztított berendezést előtte persze letakarjuk. (Feleslegessé válik ez a két művelet, ha állandó elszívás van az üzemben, (pl. kávécsomagoló), mert az a tisztításnál keletkező finom port s kiszívja a területről.) A padozatra került szennyeződést kell aztán még összeszedni (egytárcsás súrolóval felsúrolni), ez a technológia befejezése, ami azonban korántsem akkora munka, mintha köbméter-számra keletkezett szennyezett oldatot kellene összegyűjteni, mint "hagyományos" tisztítás esetén. Ma már néhányan ismerik a technológiát, de (tisztelet a kivételeknek) még mindig sokan nem látják gazdaságossági, állagmegóvási, környezetvédelmi, veszélyeshulladék-gazdálkodási, dolgozóvédelmi előnyeit, azt, hogy mekkora pozitívum, hogy nem károsítja a felületet, valamint azt sem hogy ha rendszeresen maradéktalanul megtisztítják a berendezéseket, akkor a működés is biztonságosabb, és a következő tisztítás is olcsóbb (nincs maradék szennyeződés, amihez hozzátapadjon a következő adag). Ahol azonban a minőség igazán számít, ott már rendszeres a szárazjeges tisztítás.

*(A 2006 decemberi számunkban megjelent MediCleanról szóló tudósításban Drabek Ferenc előadásában állította, hogy a szárazjég-szórásos tisztítás-technológiának van fertőtlenítő hatása is, és ezt az állítását ma is fenntartja. Ha pro, vagy kontra mérési eredményekről tudomást szerzünk, azt közölni fogjuk. - a főszerk.)

Szerző: lejegyezte: Tamásné Szabó Zsuzsanna